Beszélgetések

Szinkron technológia

Minden bizonnyal több cikk is érinteni fogja a szinkron technológiát a Solid Edge esetében, mert úgy gondolom, hogy nem lehet elmenni mellette. Sőt! Valójában aki elkezdi megtanulni a CAD tervezés alapjait, akkor az első lépések között is ott kell lennie, hogy nem csak modelltörténet alapján lehet tervezni parametrikusan, hanem van egy másik lehetőség is. Itt is fontos kiemelni, hogy nem szükséges feltétlen elkülöníteni a két technológiát, hanem mind a két tervezési módnak az előnyeit érdemes kihasználni. Van lehetőségünk több forrásból is tájékozódni, hogy pontosan mit is jelent a szinkron technológia a Solid Edge esetében. Akár közvetlen a Solid Edge gyártójától is  be szerezhetünk információkat – link – vagy akár elmehetünk tanfolyamokra, ahol megtanítják az alapokat, majd az alkalmazását is az iparban. Ezen kívül mondanom sem kell egy rakás videót találhatunk ytn, ami segít megismerni a használatát.

Miért jó ha megismered?

A sok ok közül párat szeretnék csak most megemlíteni, egészen pontosan pár hétköznapi példát szeretnék felhozni. Ezekkel a mindennapokban találkozok, ha jól emlékszem talán az Ipar Napjain jöttek velem szemben ezek a beszélgetések. Az első ilyen a szokásos probléma, vagyis inkább kihívás, a lemezek szerkesztése Solid Edge-ben. Arról van szó, hogy egy lemez alkatrészt kaptunk STEP formátumba és erről szükséges terítéket készíteni. Alapból nem egy nagy kihívás, ha Solid Edge lemezalkatrész környezetben tervezett alkatrészről van szó. Ezt ugyanis kb három LMB és már meg is van a teríték. Alap esetben. Viszont most nem egy natív Solid Edge .psm fájllal kell dolgozni, hanem egy köztes STEP formátummal.

Natív CAD fájl – adott tervezőszoftver által létrehozott, saját kiterjesztésű fájl |pl .par

Neutral CAD fájl – univerzális formátum, az adatok zökkenőmentesen megoszthatók és megnyithatók a különböző típusú CAD -ek között | pl .stp

Amikor a .psm fájllal dolgozunk, akkor már a kezdetektől több definíció is be van állítva, amiről nem is biztos hogy tudunk. Ilyen például a hajlítási metódus, lemez vastagság, lemez hajlítási sugár. Ezek mind olyan paraméterek, amikkel a Solid Edge számol teríték készítés során. Egy STEP fájlnak nincs feltétlen ennyi tulajdonsága, amivel tudunk dolgozni. Több lehetőségünk van, hogy pontosan mit kezdünk egy STEP fájllal.

Amennyiben megnyitjuk a STEP fájlt a lemezalkatrész környezetben, akkor a szokásos szinkron műveletekkel viszonylag egyszerűen tudjuk módosítani az alkatrészt. A viszonylag egyszerű műveletet lehet még tovább egyszerűsíteni. Észrevehetjük, hogy az EdgeTár-ban csupán csak egy testünk van és nem alakelemek. Azért lehet ez gond, mert például sokkal könnyebb alakelemen hajlítási sugarat módosítani. Használjuk a Vékonyfalu alkatrész lemezalkatrésszé konvertálása parancsot. Ez után már megjelennek például az Élhajlítás vagy Lemeztábla parancs, amit már definíció szinten tudunk szerkeszteni. Ehhez a műveleti sorhoz elengedhetetlen, hogy kicsit bátrabban hozzá álljunk a szinkron technológiához és merjük alkalmazni. Ez igencsak meg tudja könnyíteni a munkánkat. De ugye onnan indultunk, hogy terítéket is kell készíteni a lemezalkatrészből, ami igazából innen már a korábban említett 3 kattintás. Tovább fűszerezte az esetet, hogy a valójában nem egy .stp hanem egy .par kiterjesztéssel kell dolgozni, de ez más másik téma.

Miért jó még ha megismerem?

A másik példám is igencsak egyszerű. Az már az évek alatt látszódik, hogy a Solid Edge fejlesztői a szinkron környezet parancsait egyre jobban ’erőltetik’ a hagyományos környezet kedvelőinek. Itt valójában arról van szó, hogy a szinkron környezet legjobb részeit szeretnék megismertetni azokkal is, akik nem ebben terveznek. Ugyanígy egy találkozó alkalmával elkezdünk beszélgetni a köztes formátumú fájlok módosításáról és kapta a dicséretet a Solid Edge, hogy milyen jó, hogy hagyományos környezetben van lehetőség a STEP fájlok felületeit mozgatni és forgatni is akár. Sőt, a legjobb parancs a furat átméretezése, amikor csak pár kattintással módosítani tudom a furat átmérőjét.

Miért mosolyogsz? Látom valamit akarsz mondai.

Csodálva hallgatom, hogy igen ez amúgy tényleg jól hangzik, de egy kicsit eltereltem a szót – tényleg akartam valamit mondani – hogy mi lenne ha mindezt valójában a szinkron környezetben használnád, ahol az eredeti parancsok származnak a felület módosításra. Ilyenkor az első gondolata sokaknak az, hogy áhhh én a szinkron környezetet nem ismerem, azt nem tudok használni. Rá kell azonban jönni, hogy a fent leírt parancsok, a felület mozgatás, felület forgatás, furat átméretezés mind-mind egy kattintással aktiválódnak szinkron környezetben és ezután egy PMI értékkel vagy a kormány kerék segítségével nagyon könnyen, sokkal gyorsabban tudjuk alkalmazni a szükséges módosítást. Miután sikerült beszélni a szinkron környezetről pár percet, máris be láttuk, hogy nem is olyan ijesztő ez a környezet és érdemes megbarátkozni vele, főleg ha a korábban említett problémára kell megoldást találni.